Reggel tíz, Tádé ébred. Nesokkal később összevizezi törölközőjét, percekkel később cipőt húz a föld ellen. Arra gondol, ma semmi kedve. Az uccára lépve felnéz az égre, és eszébejut, hogy egyúttal lefelé is néz. Ettől rögtön megjön a kedve.

Továbblépdelése következtében egy szárnyashangyát széttapos, persze erről fogalma sincsen. Pontosabban fogalmazva van fogalma, sőt nagyon is tisztában van. Szegény szárnyashangya pont igyekezett valamerre. Bár az is igaz, hogy négy másik fajtársa kifejezetten nem kedvelte, sőt, valahol nem annyira mélyen féltek is tőle. Tádé tanácstalan, az utca másik oldalán Paul McCartney közlekedik. Tádé int egyet felé, hátha visszainteget a méltán híres zenész. McCartney szomorú, hogy a Beatlesnek annyi, közben érzi, hogy büszke a Yesterday-re.

A föld forog a tengelye körül, mikor az Atlanti-Óceán közepe felé egy eltévedt gólya kétségbe esik, de szerencsére minden a legnagyobb rendben alakul.

A bejegyzés kelte: 2007. március 20., kedd - 17:08, témája: Zsombor és Tádé. A bejegyzésre érkező hozzászólások hírcsatornája: RSS 2.0. Szólj hozzá Te is, vagy hivatkozz a bejegyzésre a saját oldaladról!