Zsombor és Tádé | № 015.

Zsombornak a minap rettentően elege lett a novellácskák egysíkú, humortalan, beégett, fáradt hangulatából, melyben ráadásul önszánta nélkül szerepelt. Tádé megpróbálta megnyugtatni, de Zsombor hajthatatlan volt.

-Írjál jobbat, baszod. - érvel Tádé.
-Nem. - útasít Zsombor el.

Jó sok galambra ráijesztettek, ahogy átsiettek az egyik főtéren a sok közül, de ez láthatóan csak a madarakat zavarta. Szegények mehettek megin’ egy kört, mielőtt újra a főtéren mászkálhatnak jól meghatározott céllal.

Az emberiség másik nagyjából fele eközben az igazak álmát alussza, hiszen ott este van. A föld fele mindig álmodik.

“Zsombor és Tádé | № 015.” - 3 megjegyzés

  1. pub :

    Szerintem Zsombor kirohanása egész átgondolatlan részéről, mivel különösebb energia befektetése nélkül lett világsztár a novellák jóvoltából, melyek egysíkű humortalansága jóval több mint viszonylagos, és még nem is igaz.

  2. Gerra :

    Zsír.

  3. Adam :

    Igen.

Mondd el a véleményedet!