Történt a minap (bár inkább mihónap), hogy egy talán nem is annyira hirtelen jött, mint inkább lassan kibontakozó ötlettől vezérelve vásároltam valamit, amit az ember ebben a korban már nem szokott, ám akadnak akik nem a szokások feltétlen hívének és tisztelőjének ismernek, s ők vannak többen.
A bartert megelőzően egy kedves kollégám véleményét is kikértem, aki a témában való járatosságával érdemelte ki ezt a kegyet.

(more…)

Zsombor láttat, míg Tádé csendben huzamosít. Öt percre vannak egymástól, habár 2900 kilóméterre is egyúttal. A jármű, mely ezt a távot öt perc alatt teszi meg, még nem létezik, de majd fog, vagy már létezett, ennek jelentősége csekély.

Mindketten mozdulatlanok a másodperc törtrészéig, amikor mozgásban vannak, ezzel együtt amikor megállnak, vagy épp’ mozdulatlanná dermednek, nos olyankor véget nem érÅ‘ mozdulatokat végez testük minden porcikája, azzal teljes összhangban mindez, hogy a porcika, mint szó szerintem az elviselhetetlenség határmezsgyéjén mozog valahol.

Elmondható továbbá az is, hogy az összes mozdulatlan tárgy folyton mozog, és hallottunk már arról is, hogy a kilőtt nyíl gyakorta mozdulatlanul áll a levegőben, célját pont egy végtelennyire látva maga előtt.

Meleg nyár volt az idei.