Az alábbi szóhalmot kicsit régebben hoztam össze, akkor még egy fekete puntoval gyűrtem fel az aszfaltot. Történt egyszer, hogy a filcell klán főhadiszállásának közelében elhagytam az első rendszámtáblát valamilyen esemény folytán, melyről a mai napig nincs tudomásom. A folytatás a következő:

tovább… »

Akheloósz folyamisten és Melpomené múzsa leányai a legenda szerint hatalmas arcszerkezettel rendelkeztek, bár ez nem annyira fizikailag volt feltűnő, sokkal inkább az átlagosnál jobban fejlett önérzetben nyilvánult meg.
Gondoltak egy merészet, és kihívták a múzsákat (akikről a renault több járművét is elnevezte ám) egy kis zenei párbajra. A bukta után (ami itt nem egy közösen elköltött ebéd záróakkordjaként felszolgált desszertet jelöl) már beszélhetünk arcbéli változásokról, már ha büntetésként kiszabott csőr annak minősül.

tovább… »

Ez a szó bármiről eszembejuthatott, viszont amit eszembejuttatott az nem bármi, hanem egy konkrét filmtörténeti alkotás, melyben egy bakterház, valami különös okból kifolyólag, fogja magát és elindul.

tovább… »

A minap Zsombor egy kíméletlenül fontos sajtótájékoztatóra indult, Tádé még csak ekkor kelt fel. Végülis mindketten elkéstek, de azt hallották, hogy elmaradt vagy mi. Nem volt felfedezhető óriási kétségbeeség egyikük arcán sem, mikoris egy méltán napsütötte teraszon fogyasztgatták aznapi üditő gondolataikat.

“…Azér megnéztem volna…” - gondolták egyszerre, majd cigarettára gyújtott némelyikük.

A minap, a japán Haribo Gumicuki elméleti matematikus megdöbbentÅ‘ bejelentéssel állt a kiváncsiságtól rágórörcsöt kapó újságírók elé, a Cukimaki Egyetem sajtótermében. -Ma, az emberiség egy új korszak küszöbét lépte át. Ma, kedves barátaim, véget ért a tudatlanság sötét, okozat-orientált korszaka. Kutatócsoportunkkal kifejlesztettük az anti…….- itt zavartan megállt egy pillanatra, a mennyezetre nézett, vagy azon is túl talán, majd a papírjába temette egyre gondterheltebb tekintetét, s kisvártatva így folytatta: -és ezzel a magunkról kialakult képünk változott meg örökre. Köszönöm szépen. -körbe nézett a csodálkozó tömegen, majd megnyomott egy gombot a karóráján, és eltűnt. Eltűnése alatt, sokan egy megkönnyebbült félmosolyt véltek felfedezni az arcán. Ekkor látták utoljára Haribo úrat és kutatócsoportját.                                                                                             -Kér valaki kávét?- törte meg egy kedvesen csengÅ‘ hang, a tanácstalanul forgolódó tömeg moraját.

Ezek a tárgyak hevertek egynémely társukkal az asztalon az imént.

Na Zsombor fogta is magát, és azzal a lendülettel útnak kerekedett. Ment is Zsombor, mendegélt, mígnem egyszercsak ottalálta magát. Mások őt találták ott, és egy szempillantás alatt, illa-berek nádak-erek, mindenki egyszerre fújta az élet szimfóniáját. Mikor ezzel többen is végezni érezték magukat, minnyájuk amúgy külön-külön egy a számukra szimpatikus területre fókuszáltak, figyelve közben azt, hogy ezzel hogyan és hol zavarnak másokat. Többek gordiuszi csomót próbáltak kötni, őszintén érezvést, hogy nem ártana, ha nem sikerülne. Gyakran szinterek látszottak körvonalazódni, mikoris Tádé megérkezett a kajával. Heves falatozást követve mindenki azt folytatta, amit éppen belátott.

Egy csomó hamu ment aznap este hamutartó mellé. A naprendszer persze ezekről mit sem sejtett, bár néhány szék a helyszínről pár pillanatig úgy érezte, hogy átlát valami átlátszót.

Semmi különös, csak szokásos volt aznap is nagyon különös.

Jóestét, vagy reggelt, függően attól hogy melyik földrészről olvastok. Köszönni úgysem szoktam postokban, úgyhogy ezt bookmarkoljátok mert nem is lesz divat, de új publicistaként illlendőnek találtam megmutatni az udvarias oldalam is.

Előfordulhat hogy a címben szereplő szó nem is jelent így önmagában semmit, maximum más szókkal együtt, nekem például kapásból az éléskamra jutna eszembe ha meghallanám.
Most persze nem erről van szó, tök hülye téma lenne egy éléskamra azt hiszem, bár most hogy ilyen konkrétan belegondoltam, elkezdett mozogni a fantáziám.
A megfejtéshez példát ragadok: ha valaki lélegzik akkor az lélegzés, ha pedig él, akkor az élés.

tovább… »

Sumerpen a vastagnyakú keduki, a funknityúrok rettegett metfityosza szokásos sétáját töltötte a gyurmikimali pázsitfüggönyön, amikor észrevette, hogy Zu, a kizuamik kriptonheréjű félgibbona megmalacskolni készül a tvindizuri időprést. De éleseszű szurepsőhünk ezt nem hagyta: erősen arra gondolt, hogy NE!, és így megmentette a világot.

Lám, mit tesz egy kis odafigyelés zűrös világunkban, nemde?! (de)